Hogyan is okolhatnám apámat azért, hogy sikereimet kudarcként élem meg, és nem találom sem a helyem, sem a társam a világban?

Ez az ok-okozati összefüggés csak a pszicho könyvekben létezik: A lány, akit nem úgy szeret az apja, ahogyan szüksége lenne rá, hanem csak úgy, ahogy a saját neveltetéséből tanulta, képtelen megbízni önmagában.

Inkább segítek boldog-boldogtalanon, kéretlenül, Terézanyuként, hiszen önmagamon segítenem, eleve kudarcra ítélt vállalkozás.